Nagy tapasztalásra tettem szert az elmúlt hetekben, ezt veletek is megosztom, mert igen tanúságos és nagyon fontos.

Ezért kérlek téged, hogy most tegyél félre mindent és szánj időt a blog elolvasására.

Honnan indul a történet?

Vezetem a Facebookon a babaravagyom.hu zárt csoportot, ahová többnyire gyermekre vágyó nők csatlakoznak.

Akiknek lelki okokból nem jön a baba (persze van akinél már kialakult menstruációs zavar, hormonproblémák, egyéb érzékenységek, műtéteken estek át: mióma, petevezeték eltávolítás, endometriózis eltávolítása)

[INGYENES LETÖLTÉS] Ezt mindenképpen töltsd le!

Ezen csoport tagjai és az egyéni kezelésre járó kliensek esettanulmányai adják a mostani írásom alapját.

A történet

Megkértem a csoport tagokat és a klienseket is, hogy írjanak két listát.

Itt most fontosnak érezem a számokat , az akkori 60 fős csoportból 23 ember szállt be a felkérésbe, a kliensek közül mindenki, aki eljött hozzám és érintett ebben a témában bármilyen formában is (pl már van gyereke, de nehezen éli meg az anya szerepet) kb. 15 fő.

Az egyik listában azokra voltam kíváncsi, hogy mit nem tettek meg szüleik vagy más felnőttek (nagyszülők, tanárok), ami nekik jól esett volna.

A másik listában azt kérdeztem, hogy mit tettek meg szüleik vagy más felnőttek (nagyszülők, tanárok), ami nem esett jól nekik , sőt ártottak is.

Ezek a listák már sok fájdalmas eseményt hoztak a felszínre.

Ahhoz, hogy oldódjon ez a feszültség, a résztvevők levélben írták ki a fájdalmukat, annak, akitől elszenvedték a sérelmeket.

A bátrabbak konkrétan el is mondták ezeket a sérelmeiket az adott személynek és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptak vagy legalábbis megértést.

A nagy felismerések

Mindannyiuk arról számolt be, hogy nagy megkönnyebbülés volt nekik ezeket leírni vagy elmondani.

Jó ezeket olvasni, a teljesség igénye nélkül:

Egyéni kérdéseket is kaptak a résztvevők, amiből már sokan felismerték, hogy mennyire sok minden van amögött, hogy nem fogan meg a baba.

És  a fogantatási probléma már “csak ” egy okozat, az okok ennél sokkal, sokkal mélyebben vannak.

Még egy nőgyógyászati betegséget vagy bármilyen betegséget  illetően is.

És mik ezek az okok?

Nagyon széles a paletta, hogy:

• ki honnan indul
• milyen szülői mintázattal rendelkezik
• milyen önkorlátozó gondolatai vannak
• milyen a hozzáállása a dolgokhoz

Viszont a szálak összefutnak és alábbi okok körvonalazódtak   ki leginkább, ami távol tartja a megkérdezett nőket a babától:

• gyermekkori bántalmazás: testi, lelki
• szexuális zaklatás vagy bántalmazás
• sérült anyai minta (nem ér rá az anya, bántalmazó, szigorú, nem elérhető, nincs ráhangolódva a gyermekére
• sérült apai minta: apa nincs jelen, bántalmazó, érdektelen, szenvedélybetegségekkel küzd
• rossz anyagi körülmények között felnőtt gyerekek, akik felnőtt korukba is behozzák a szegénységtudatot. Félnek a megélhetéstől és emiatt a gyerekvállalástól
• túl hamar kellett felnőniük, nem volt gyerekkoruk, felcserélődtek a szerepek a családban: szülőből gyerek/gyerekből szülő vált
• a negatív apai anyai minták miatt sérül az egyében élő férfi és női minőség. Nincs képük arról ,milyen nőnek lenni, tagadják a női oldalukat és a férfi énrészüket élik inkább. Harcossá, irányítóvá váltak.
• negatív énkép: szerethetetlen vagyok
• önelfogadás hiánya: itt erősen jelentkezik a berögzült minta: elhízok, féltem a testem, sosem lesz már olyan az alkalom, mint előtte, ha gyermeket vállalok
• társfüggő mintázatok: a pártól várják el azt a szeretetet, elismerést, odafigyelést, gondoskodást, együttérzést, amit a szülőktől nem tudtak megkapni
• intimitáskerülő mintázat: a szülőktől vagy más felnőttektől származó romboló kifejezések, tettek hatással vannak a felnőtt életben az intimitás megélésének képességére.
• https://babaravagyom.hu/az-intimitas-es-parkapcsolat/
• Az intimitásnak több területe van, erről már írtam egy előző blogban, itt újra elolvashatod:
• érzelmek visszafojtása
• őszinte kommunikáció hiánya
• alárendelt szerep
• ÉS a legfontosabb kiemelnem az önámítást (a párkapcsolatot illetően is, hogy jó..közben meg nem, tagadást felelősséghárítást, ami a legtöbb megkérdezettnél egyértelműen látszik.

Önámítás, tagadás, felelősséghárítás

Huhh, ezzel kemény szembenézni, annak aki éli.

Annak meg aki ezzel foglalkozik és ezt látja, szóval pl. nekem….. hááát sír a lelkem.

A legtöbb orvos már egyetért azzal és mondja is a pácienseinek (főként visszatérő, makacs, kezelhetetlen betegségek esetén, szekunder meddőség esetén is), hogy ennek a problémának lelki háttere van, menjen vele  segítő szakemberhez és változtasson az életmódján is.

Nagyon kevés százalék az a pacienseknek ,aki ezt meg is teszi, pedig nagyon nagy igazság.

Miért nem teszik meg? Te miért nem teszed meg?

• Mert (és most szorítsd össze nyugodtan a fogad, mert fájni fog) mástól várod a megoldást.
• Úgy érzed te mindent megteszel, hiszen elmentél orvoshoz. Rá hárítod az összes felelősséget.
• Vagy 2 hétig iszol egy gyógyteát, vitamint szedsz és nem történik semmi, mert nem hoz azonnali eredményt, tehát az sem jó.
• Nem az elvárásaidnak megfelelően hatott.
• Vagy majd úgy gondolod te megoldod azzal, hogy olvasol neten, könyvekben megoldásokat, pszichológiai dolgokat. Hoz pár felismerést, de nem mélyül el az abban olvasott.

Miért?

Mert az esetlegesen hozzá tartozó feladatokat már nem oldod meg…vagy annyira fájdalmas, amit olvasol, hogy inkább tagadod, nem..ez rám nem vonatkozik.

Nem akarsz vele szembenézni, mert marhára fáj. Tudom..tényleg nagy bátorság kell ahhoz, hogy szembenézz magaddal

• Vagy a pénz : neked nincs pénzed arra, hogy még pluszban lelki segítő szakemberhez fordulj…különben is, nekem semmi bajom, nem vagyok én BOLOND!

Tedd a szívedre a kezed, hiszen nő vagy te is én is….

Hányszor vettél már meg egy ruhát, cipőt, táskát vagy más elterelő dolgot kárpótlásul, hogy jobban érezd magad?

Sokszor…És valljuk be, nem sokáig hozott kielégülést.

Ezek nem megoldások

Viszont ebből a tükörből nézve, akkor mit is teszel meg azért, hogy jobban legyél?

Hogy jöjjön a baba?

Megfogadod az orvos tanácsát?

Mit teszel az ügyért mondjuk két lombik kezelés között?

Őszintén, lecsupaszítva…mit is?

………………………………

Vársz…. a csodára, a következő eljárás sikerességére, ezekkel a terhekkel, amit a múltadból cipelsz.

Annyit kérek, hogy gondold végig, hogyan akarod élni, teremteni az életedet?

Mert van választásod, ezt sosem felejtsd el, bármikor megfordíthatod az életedet, csak a te döntésed és kifogásaid szabnak határt ennek